Szomorkásan...

Engem is utolért...Nem is tudom hol kezdjem...gondolkodtam rajta egyáltalán leírjam-e..Olyan rossz érzésem van mostanában, nem tudom megmagyarázni, egyszerűen van és nem tudom hová tenni magamban. Remélem nem történik semmi rossz mert kicsit megrémít ez az érzés..Fáradt vagyok, rossz kedvű és semmihez sincs kedvem mostanában. Most pedig olyan sírhatnékom is van...Azt hiszem kicsit eltűnök egy pár napra, mert ilyenkor még a hobbi-m sem tud kikapcsolni, biztos nem jönne ki ebből sem semmi jó dolog, inkább hanyagolom egy pár napra ezt a dolgot is azt hiszem...Elnézést kérek mindenkitől, de a depimet magamban kell lerendeznem. Szép napokat kívánok mindenkinek, élvezzétek ezt a szép időt! Megyek Én is hátha egy kicsit segít a lelkemen a Napocska! Sziasztook!

6 megjegyzés:

  1. Hűű Sziszi! Ez nekem 1 hónapig tartott, ugyan ezt éreztem én is! Jót fog tenni, egy kis eltűnés... szurkolok, hogy hamar véget érjen!

    VálaszTörlés
  2. Talán ez a szép napocskás idő is segíteni fog!! Drukkolok, hogy mielőbb sikerüljön kilábalni belőle!!

    VálaszTörlés
  3. Remélem hamar túl leszel rajta. Nekem is elő szokott jönni, én is ilyenkor elvonulok a világ elől. Várunk vissza, jó feltöltődést! Ebben a csodaszép gyermekid biztosan tudnak segíteni, elég csak rájuk nézni ;)

    VálaszTörlés
  4. Sziszi! Legyél sokat a napos, friss levegőn. Élvezd a gyermekeid kacagását. Nézd őket sokat, csak úgy, hogy mit tesznek vesznek. Pihenj! Remélem sikerül hamar feltöltődnöd.

    VálaszTörlés
  5. Drága nővérkém én is ugyan ezt érzem csak én nem merem kiírni a blogomra a boltok miatt de miért van ez?????????

    VálaszTörlés
  6. Sétálj sokat a kislányokkal, élvezd a jó időt - bár most meg túl jó lett - és ne gondolj semmi rosszra. Töltődj a mosolyukból, meglásd segíteni fog. Drukkolok!

    VálaszTörlés